Kilenc fantasztikus könyv, amire vetned kell egy pillantást májusban

Csak szerintem döbbentes, hogy még a Könyvfesztivál és a Könyvhét közötti szűkös holtszezonban is jelennek meg fantasztikus könyvek? Mindenesetre ez a helyzet: egész pontosan kilenc könyvvel van dolgunk, China Miéville legtöbb díjat elnyerő könyvétől az Eshtar-trilógia befejezésén át Cixin Liu trilógiájának középső kötetéig.



Disclaimer: az ismertetőkhöz a kiadók által közreadott fülszövegeket használtam fel részben vagy egészében.


*

China Miéville: A város és a város között (Agave Könyvek)

Bár a new weird fenegyerekének jó pár fontos könyve megjelent itthon az elmúlt években, Miéville nem igazán találta meg a helyét: adta őt ki az Ulpius, a Galaktika és az Agave Könyvek is. Mindeközben kimaradt az egyik legtöbb díjat elnyerő regénye, ami most a szerző (egy kivétellel) állandó fordítója, Juhász Viktor tolmácsolásában érkezik Magyarországra. Valahol Kelet-Európa peremén, az ódon, szürke Besźelben Tyador Borlú felügyelőt holttesthez riasztják. A névtelen utcalánynak tűnő áldozat ügye rutinvizsgálatnak indul, de hamarosan egyre szövevényesebbé válik, és a rendkívül különös határzóna túloldalára, a modern, gazdag Ul Qomába vezet. Nem tudom, hogy a fülszöveg direkt nem lebbenti-e fel a fátylat a két város viszonyáról, de ha már így van, nem teszem én sem. A könyvből most lett sorozat a BBC 2-n, én pedig itt írtam róla korábban.

Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek (Agave Könyvek)

Sci-fi. Egy igazi klasszikus, Ray Bradbury Fahrenheit 451-e is mozgóképes feldolgozást kap a hónapban az HBO jóvoltából. Ennek örömére érkezik a könyv legújabb kiadása filmes borítóval. És hogy mi a történet? Guy Montag tűzőrként dolgozik. Az a munkája, hogy elégesse a könyveket… a házakkal együtt, ahol eldugták azokat. Montag soha nem kérdőjelezi meg a pusztítást, amit a munkájával végez, az estéi pedig unalmasan telnek a feleségével, Mildreddel, aki az egész napját a televízió bűvöletében tölti. Aztán egy nap Montag találkozik a különc szomszéd lánnyal, Clarisse-szal, aki egy olyan múltról mesél neki, amelyben az emberek még nem féltek, és bemutat neki egy olyan jelent, amelyben az emberek a könyvekben rejlő ötleteket felhasználva gondolkodnak. És akkor Guy Montag hirtelen megkérdőjelez mindent, amit addig igaznak hitt.

Benyák Zoltán: Az utolsó emberig (Athenaeum)

Fantasy. Esküdt ellenségek. Ők ketten. Akiket a halál sem ment meg attól, hogy egymásnak essenek. Minden időkben, újra és újra. A felfedezések korában, egy rozzant vitorláson hánykolódva az óceánon a régi és az újvilág közt. A nagy francia forradalom utáni évtizedben, de Sade márki meglepetésekkel teli, bizarr kastélyában. A viktoriánus London bűzös sikátoraiban, ahol Hasfelmetsző Jack szedi áldozatait. Háborúkban, végnapokban mindig szembetalálkoznak, és mindhalálig harcolnak önmagukért, a hitükért vagy a szeretett nőért. Most pedig, végül, itt állnak egymással szemben, és ezúttal mindannyiunk sorsáért kell megküzdeniük. Az kicsit talán merész volt a kiadótól, hogy ezt írták a szerzőről: “olykor vérfagyasztóbb, mint Stephen King, máskor merészebben mesél, mint Neil Gaiman” - nehéz felérni egy ilyen dicsérethez.


Cixin Liu: A sötét erdő (Európa)

Sci-fi. Végre magyarul is folytatódik a Hugo-díjjal elismert kínai szerző trilógiája. Ez áll a fülszövegben: A ​Föld teljes lakossága tisztában van vele, hogy az idegenek hajói úton vannak a naprendszerünk felé. Négyszáz év múlva fognak megérkezni, és akkor elözönlik és leigázzák a bolygónkat. Az idegenek földi segítőit már sikerült legyőzni, de itt vannak közöttük a sophonok. Ezeknek a szubatomi részecskéknek a segítségével a trisolarisiak mindent le tudnak hallgatni, így sebezhetővé válik az érkező flotta elleni védelmi terv is. Az emberi elme marad egyedül hozzáférhetetlen az idegenek számára – erre épül a falképző projekt. Négy kiválasztott ember megkap minden létező erőforrást, hogy egyenként előálljanak egy-egy titkos tervvel, melybe senkit sem avatnak be – nehogy a sophonokon keresztül az ellenség is megneszelje a részleteket. Mi jár a falképzők fejében? Azt még földiek sem tudhatják, hiszen csak így lehet megőrizni a bolygó biztonságát.

Scott Lynch: Locke Lamora hazugságai / A karmazsin lobogó (Delta Vision)

Fantasy. Nem kifejezetten májusi megjelenés, de a könyvfesztiválos posztban még nem tudtunk róla megemlékezni, hogy új kiadásban jelent meg a Delta Vision gondozásában Scott Lynch mára klasszikus fantasyje, a Locke Lamora hazugságai és múlt héten a folytatása, A karmazsin lobogó is. Camorr ​városa épp olyan, mint középkorunk Velencéje – leszámítva furcsa és felkavaró épületeit, melyeket egy ősi, idegen faj emelt, az árnyékukban megbúvó méregkeverő fekete alkimistákat és a mindenki által rettegett varázslókat. Ebben a városban él az ifjú Locke Lamora, aki csak annyiban emelkedik Camorr több százezer lakója fölé, hogy bármelyiküket bármikor képes becsapni művészetté fejlesztett szélhámosságával, és vígan eléldegél így - csak hogy jön egy titokzatos háború, ami darabokra szaggathatja ezt a világot.

Michael Walden: Eshtar 3. (Metropolis Media)

Sci-fi/fantasy. Lezárul egy trilógia: a több évszázadot felölelő történetben megismerhetjük Vittorya sorsát a kezdetektől egészen a döbbenetes végkifejletig, ám Mikael és Arkady sem pihenhet tétlenül, hiszen világuk a végső pusztulás küszöbén áll. Aurora félelmetes űrpilótaként tér vissza, alig néhány másodperc leforgása alatt több mint egy évtizedet öregedve. Valamennyi idősíkon háború dúl, és nemcsak az emberek meg a sötét istenségekként pózoló Férgek között, de belső, hatalmi harcok is gyengítik az emberek oldalát. Lehet, hogy hiába minden hősiesség és önfeláldozás? Lehet, hogy az események kimenetele így is, úgy is a rejtélyes időkovácsok kezében van?

Lichter Péter: Utazás ​a lehetetlenbe (Gondolat)

Tudományos munka. A ​filmtörténetben a hollywoodi filmgyártáson és az avantgárd filmművészeten kívül nincs még két olyan tradíció, amely formanyelvi szempontból távolabb esne egymástól. Ez a könyv mégis arra tesz kísérletet, hogy a lehető legátfogóbb módon mutassa be a két filmkészítési gyakorlat találkozását, azon belül is a tudományos-fantasztikus mozik és az absztrakt kísérleti filmek ritka keresztmetszetét vizsgálva - áll a fülszövegben.

Andrzej Sapkowski: Viharidő (PlayON)

Fantasy. Érkezik Sapkowski utolsó, időrendileg mégis első regénye a Vaják-sorozatban. Minden bonyodalom azzal kezdődik, hogy Ríviai Geralt kardjainak rejtélyes módon lába kél. Ezt követi egy démonidéző rejtélye, egy furcsa hajóút és egy meglehetősen fordulatos királyi esküvő. A régi barát, Kökörcsin szokás szerint most is Geralt „segítségére siet”, akár akarja a vaják, akár nem. Felbukkan egy varázslónő is, aki megpróbálja irányítani Geraltot, szokás szerint. És ismét akadnak olyanok, akik a vaják útjába állnak, szokás szerint.

*

Kövessétek a Spekulatív Zónát a Facebookon és Molyon is!

Comments

Post a Comment

Popular Posts