5+1 regény, ami fontos volt... Lőrinczy Juditnak!
5+1 című sorozatomban kétheti rendszerességgel megkérek egy-egy, a fantasztikum hazai világában ismert szerzőt, szerkesztőt, fordítót, bloggert, stb., hogy meséljen öt, számára fontos fantasztikus regényről vagy képregényről, illetve egy, számára szintén fontos nem fantasztikus regényről. Hatodik rész Lőrinczy Judittal, akinek új, Elveszett Gondvána című regénye a Könyvhéten jelenik meg.
1. Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze
Hiszek a reinkarnációban, de hiába: Ursula szerintem már nem fog visszajönni hozzánk, hogy mindannyiunk örömére új testben folytassa. Olyan bölcs, öreg lélek volt ő, olyan teljes életet és életművet hagyott itt nekünk, olyan történeteket, amelyek után elfogynak a szavak, és amely élet kerek egész, és csak abbahagyni lehetett, nem félbehagyni. Jutalom őt olvasni. Mint embert is rendkívül becsülöm, ő tényleg olyan időszakban kezdte az írást, amikor a nők elé szinte áttörhetetlen akadályokat gördítettek, mégsem adta fel. Ha valakitől, Ursulától nem csak olvasni, tanulni érdemes.
2. Ray Bradbury novellái
Nem tudnék közülük választani; nagyon szerettem Bradburyt, az a kivételes alak volt ő is, akit nem csak íróként, de emberként is tisztelni lehetett. Olyan hosszúra nyúlt az élete, ő megérdemelte volna, hogy megérje, hogy egy napon ember lépjen a Marsra. Szerettem a novelláit a színes, néha szürreális világaikért, a költőiségükért, és legfőképpen a humánumért, amely időtlenné teszi a történeteit.
3. Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Ha valaki író, az akkor is ír, amikor nincs reménye a megjelenésre, mert a hatalom, a világ útjában áll. De milyen jó, hogy Bulgakov megírta A Mester és Margaritát. Nem tudtam letenni, és azt hiszem, ideje újraolvasni. Szerettem a regény összetettségét, a látnok energiát, a rengeteg színt és érzést, a furcsa humorát.
4. George R. R. Martin: Homokkirályok
Ha Martin, mindenkinek a rétestésztaként nyúló, sosem befejeződő regényciklusa jut eszébe, és tagadhatatlan, hogy rám is óriási hatással volt és van a mai napig. Mint fantasy írót megtanított a végletekre és a nézőpontkarakterekre épülő, nagyon feszült információadagolásra (mostanra sem tudtam megszabadulni tőle). De harmadikként nem a regényciklust választottam, hanem egy elbeszélését, amelyet elsőként olvastam tőle. A Homokkirályok szerintem az egyik legjobban felépített fantasztikus történet a világon. Érdekesnek találtam, hogy a főszereplője antihős, akinek a bukását várja az olvasó; a háttérvilág ábrázolása pedig lenyűgözött: éppen annyit vázol fel belőle, amennyi a történet megértéséhez kell, és közben sejteti, hogy az univerzum, amelyben Simon Kress él, mennyire összetett.
5. László Zoltán: Nagate
Amikor az ötös listámon gondolkodtam, újra és újra visszataláltak a gondolataim az idén éppen tízéves Nagatéhoz. Elemi erővel hatott rám: egy folyton változó világ, ami nem hasonlít semmire, amit addig olvastam. Szó szerint felszabadító volt ez a találkozás, főleg akkoriban, amikor Magyarországon (kiadói elvárások miatt) még mindig csak elvétve lehetett – ill. mertek a szerzők – elmozdulni a középkori világot idéző kardcsörgetős fantasy és az űrhajós lövöldözős „sci-fi” irányvonaláról, mondván, ezeket szeretik a magyar olvasók. Hát nem. Zoltánnak sok jó regénye van, és talán elnézi nekem, hogy a Nagatét választottam, de máig úgy gondolom, sokunknak nyitott ő Kaput ezzel a regénnyel.
+1. Jack Kerouac: Úton
A ráadást választottam ki legnehezebben, hiszen csak egy olyan szerepelhet a listán, amely nem fantasztikus irodalmi mű. Az úton lét, a vándorlás, a keresés, az „állandó mehetnék” érzete – bár nem kínoz –, kiskorom óta motoszkál bennem. Szinte gyerekként olvastam Kerouac regényét, és azóta sem értem, hogy nem fordult ki a kezemből, hiszen az Úton világa köszönőviszonyban sem volt az én élethelyzetemmel. Talán azért szól annyi mű az utazásról, vándoréletről, hogy azok is részesei legyenek, akik nem tudnak vagy nem mernek útra kelni, csak álmodoznak róla. Amikor pedig elolvastam az Úton utolsó bekezdését, olyan érzésem támadt, hogy ezt a regényt ezekért a sorokért írta. Olyan ez, amikor az utazó, bár nagyon messzire jutott, mégis úgy érzi, nem történhetett volna másképp, és ezért végső soron minden megtett lépés megérte.
*
Lőrinczy Judit írása
Hiszek a reinkarnációban, de hiába: Ursula szerintem már nem fog visszajönni hozzánk, hogy mindannyiunk örömére új testben folytassa. Olyan bölcs, öreg lélek volt ő, olyan teljes életet és életművet hagyott itt nekünk, olyan történeteket, amelyek után elfogynak a szavak, és amely élet kerek egész, és csak abbahagyni lehetett, nem félbehagyni. Jutalom őt olvasni. Mint embert is rendkívül becsülöm, ő tényleg olyan időszakban kezdte az írást, amikor a nők elé szinte áttörhetetlen akadályokat gördítettek, mégsem adta fel. Ha valakitől, Ursulától nem csak olvasni, tanulni érdemes.
2. Ray Bradbury novellái
Nem tudnék közülük választani; nagyon szerettem Bradburyt, az a kivételes alak volt ő is, akit nem csak íróként, de emberként is tisztelni lehetett. Olyan hosszúra nyúlt az élete, ő megérdemelte volna, hogy megérje, hogy egy napon ember lépjen a Marsra. Szerettem a novelláit a színes, néha szürreális világaikért, a költőiségükért, és legfőképpen a humánumért, amely időtlenné teszi a történeteit.
3. Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Ha valaki író, az akkor is ír, amikor nincs reménye a megjelenésre, mert a hatalom, a világ útjában áll. De milyen jó, hogy Bulgakov megírta A Mester és Margaritát. Nem tudtam letenni, és azt hiszem, ideje újraolvasni. Szerettem a regény összetettségét, a látnok energiát, a rengeteg színt és érzést, a furcsa humorát.
4. George R. R. Martin: Homokkirályok
Ha Martin, mindenkinek a rétestésztaként nyúló, sosem befejeződő regényciklusa jut eszébe, és tagadhatatlan, hogy rám is óriási hatással volt és van a mai napig. Mint fantasy írót megtanított a végletekre és a nézőpontkarakterekre épülő, nagyon feszült információadagolásra (mostanra sem tudtam megszabadulni tőle). De harmadikként nem a regényciklust választottam, hanem egy elbeszélését, amelyet elsőként olvastam tőle. A Homokkirályok szerintem az egyik legjobban felépített fantasztikus történet a világon. Érdekesnek találtam, hogy a főszereplője antihős, akinek a bukását várja az olvasó; a háttérvilág ábrázolása pedig lenyűgözött: éppen annyit vázol fel belőle, amennyi a történet megértéséhez kell, és közben sejteti, hogy az univerzum, amelyben Simon Kress él, mennyire összetett.
5. László Zoltán: Nagate
Amikor az ötös listámon gondolkodtam, újra és újra visszataláltak a gondolataim az idén éppen tízéves Nagatéhoz. Elemi erővel hatott rám: egy folyton változó világ, ami nem hasonlít semmire, amit addig olvastam. Szó szerint felszabadító volt ez a találkozás, főleg akkoriban, amikor Magyarországon (kiadói elvárások miatt) még mindig csak elvétve lehetett – ill. mertek a szerzők – elmozdulni a középkori világot idéző kardcsörgetős fantasy és az űrhajós lövöldözős „sci-fi” irányvonaláról, mondván, ezeket szeretik a magyar olvasók. Hát nem. Zoltánnak sok jó regénye van, és talán elnézi nekem, hogy a Nagatét választottam, de máig úgy gondolom, sokunknak nyitott ő Kaput ezzel a regénnyel.
+1. Jack Kerouac: Úton
A ráadást választottam ki legnehezebben, hiszen csak egy olyan szerepelhet a listán, amely nem fantasztikus irodalmi mű. Az úton lét, a vándorlás, a keresés, az „állandó mehetnék” érzete – bár nem kínoz –, kiskorom óta motoszkál bennem. Szinte gyerekként olvastam Kerouac regényét, és azóta sem értem, hogy nem fordult ki a kezemből, hiszen az Úton világa köszönőviszonyban sem volt az én élethelyzetemmel. Talán azért szól annyi mű az utazásról, vándoréletről, hogy azok is részesei legyenek, akik nem tudnak vagy nem mernek útra kelni, csak álmodoznak róla. Amikor pedig elolvastam az Úton utolsó bekezdését, olyan érzésem támadt, hogy ezt a regényt ezekért a sorokért írta. Olyan ez, amikor az utazó, bár nagyon messzire jutott, mégis úgy érzi, nem történhetett volna másképp, és ezért végső soron minden megtett lépés megérte.
*
Lőrinczy Judit író, legújabb regénye, az Elveszett Gondvána a Könyvhéten jelenik meg a Gabo SFF gondozásában: itt tudjátok előrendelni. Kövessétek a Spekulatív Zónát Facebookon és Molyon, az 5+1 sorozatot pedig ezen a címkén!
Comments
Post a Comment