Hat idei kedvencem a fantasztikumon túlról
Bár a legtöbb időt idén is a fantasztikumnak szenteltem, a Mandiner.sci-fi bezárásának egyik pozitív hozadéka az volt, hogy végre nem kellett mindent elolvasnom, ami friss, és jutott idő bármilyen más zsánerre és témára. (Addig sem kellett volna persze mindent elolvasnom, csak én éreztem erre felelősséget.) Ezek közül a könyvek közül válogattam most ki hatot: érdekes módon fikciós mű más műfajból nem nagyon ért ide (főleg krimit olvastam, de egyik sem nyert meg annyira), szóval leginkább politikai, tudományos és történelmi tárgyú kötetekről lesz szó.
Ritkán ejtek szót arról itt, hogy végzettségemet tekintve történész vagyok. Az alapszakos diplomamunkám a napóleoni háborúkat követő, 1814-ben kezdődő bécsi kongresszusról szólt, azon belül is arról, hogy hogyan emlékezett vissza a tizenkilencedik századot beindító összeurópai bulira báró Jósika Miklós. Szóval a bécsi kongresszus, mint téma, eléggé közel áll a szívemhez. Szerettem David King erről írt könyvét, és régóta vadásztam Adam Zamoyski könyvére, ami aztán teljesen váratlanul megjelent magyarul is. Zamoyski nem kongresszus kezdetétől, hanem már az utolsó Napóleon-ellenes szövetség felállásától kezdve vizsgálja mélyrehatóan az eseményeket és a főszerepelők (a szerelmi bánat miatt levert Metternich, a ravasz Talleyrand, az öntelt Sándor cár, a kontinensről mit sem sejtő britek, stb.) közötti kapcsolatokat. Remek olvasmány, nagyon alapos munka. A Magyar Nemzetbe írtam róla hosszabb ajánlót.
Kevés szégyenletesebb dolog volt tavaly, mint a Népszabadság kormányközeli strómanok általi beszántása. Az egykor pártlapként gyűlölt lapnak már nyilván semmi köze nem volt a kommunista időkhöz, és a megszüntetés pillanatában remek szerzőgárda dolgozott ott - igazi újságírók, nem úgy, mint a kormánypropaganda berkeiben. Egy időben magam is Népszabadság.előfizető voltam, és teljesen elégedett voltam a lappal, ami a megszűnés előtti hónapokban futószalagon szállította a kormány számára kényelmetlen sztorikat. Ebben a könyvben a lapot az utolsó évben irányító Murányi András meséli el a bezárás történetét, ami igencsak tanulságos akkor, ha valaki meg akarja érteni az ország és a média mai működését - még úgy is, hogy Murányi nem lett a kedvenc tollforgatóm.
Az előbb említettem a történészdiplomámat, most pedig rögtön be is vallom, hogy a száz évvel ezelőtti oroszországi forradalomról alig tudtam valamit. Az, hogy a neve Nagy Októberi, de közben novemberben volt, az megvolt. Meg még pár dolog. Arról viszont csak homályos fogalmaim voltak, hogy mi történt Oroszországban a másik forradalom, tehát február, a cári rendszer bukása és október - a bolsevik hatalomátvétel - között. Pedig ez az eseménysor nem kicsit tanulságos. Ebbe a világba, a forrongó Petrográdba pedig nem más kalauzol el minket remek prózában és kellő részletességgel, mint China Miéville, a remek zsáneríró, egyik személyes kedvencem.
Ezt a könyvet konkrétan egy este alatt olvastam ki, és bár azt nem kell tőle várni, hogy hirtelen mindent érteni fog az ember a fizikával kapcsolatban, egy egészen plasztikus, jól megfogható áttekintést ad a tudományterület eredményéről és helyzetéről. Amolyan "tudomány bölcsészeknek" felütéssel, jó hasonlatokkal, szép szöveggel mesél térről, időről, relativitás- illetve kvantumelméletről. Szó szerint igaz, hogy le sem tudtam tenni, és amilyen szép, az e-könyv után a polcra is oda szeretném majd tenni.
*
Adam Zamoyski: Napóleon bukása és a bécsi kongresszus
Murányi András: A Népszabadság kivégzése
Kevés szégyenletesebb dolog volt tavaly, mint a Népszabadság kormányközeli strómanok általi beszántása. Az egykor pártlapként gyűlölt lapnak már nyilván semmi köze nem volt a kommunista időkhöz, és a megszüntetés pillanatában remek szerzőgárda dolgozott ott - igazi újságírók, nem úgy, mint a kormánypropaganda berkeiben. Egy időben magam is Népszabadság.előfizető voltam, és teljesen elégedett voltam a lappal, ami a megszűnés előtti hónapokban futószalagon szállította a kormány számára kényelmetlen sztorikat. Ebben a könyvben a lapot az utolsó évben irányító Murányi András meséli el a bezárás történetét, ami igencsak tanulságos akkor, ha valaki meg akarja érteni az ország és a média mai működését - még úgy is, hogy Murányi nem lett a kedvenc tollforgatóm.
Kasnyik Márton: A Quaestor-ügy
Az elmúlt évek másik nagy disznósága, ami meglepő módon nem kötődik közvetlenül a Fideszhez: a Quaestor-ügy. Bár ha az állami szerveken és a nyomozó hatóságokon múlt volna, akkor semmit sem tudnánk a dolog, hátteréről, arról, hogy hogyan is működött Tarsoly Csaba elképesztő biznisze, ami évtizedeken keresztül elképesztő mértékében sikkasztotta el a kis. és nagybefektetők pénzét. Persze végül a kisbefektetők szívták meg. Kasnyik Márton először egy cikksorozatban a 444-en, majd könyvformátumban is a közönség elé tárta, hogy hogyan is nézett ki a Quaestor-sztori, és milyen nyitott kérdések maradtak a cég bedőlése után. Kötelező olvasmány, a Magyar Nemzetben írtam róla bővebben.
China Miéville: October
Az előbb említettem a történészdiplomámat, most pedig rögtön be is vallom, hogy a száz évvel ezelőtti oroszországi forradalomról alig tudtam valamit. Az, hogy a neve Nagy Októberi, de közben novemberben volt, az megvolt. Meg még pár dolog. Arról viszont csak homályos fogalmaim voltak, hogy mi történt Oroszországban a másik forradalom, tehát február, a cári rendszer bukása és október - a bolsevik hatalomátvétel - között. Pedig ez az eseménysor nem kicsit tanulságos. Ebbe a világba, a forrongó Petrográdba pedig nem más kalauzol el minket remek prózában és kellő részletességgel, mint China Miéville, a remek zsáneríró, egyik személyes kedvencem.
Carlo Rovelli: Seven Brief Lessons on Physics
Ezt a könyvet konkrétan egy este alatt olvastam ki, és bár azt nem kell tőle várni, hogy hirtelen mindent érteni fog az ember a fizikával kapcsolatban, egy egészen plasztikus, jól megfogható áttekintést ad a tudományterület eredményéről és helyzetéről. Amolyan "tudomány bölcsészeknek" felütéssel, jó hasonlatokkal, szép szöveggel mesél térről, időről, relativitás- illetve kvantumelméletről. Szó szerint igaz, hogy le sem tudtam tenni, és amilyen szép, az e-könyv után a polcra is oda szeretném majd tenni.
Csunderlik Péter és Pető Péter: Top 10-es történelmi slágerlisták
Van egy külön hely a szívemben Csunderlik Péter történésznek és Pető Péter újságírónak, akik évek óta gyártják a fenomenális toplistáikat történelmi, közéleti és sportügyekben. Most ez az egész végre könyvformátumban összegyűjtve is megjelent, és vannak vadonatúj listák is. Ha tudni akarod, hogy miért volt hiba legitimálni a Bundesliga-frizurát, vagy hogy mi volt a nyolcvanas évek tíz legikonikusabb pillanata, akkor ez a te könyved - fenomenális hasonlatokkal dolgoznak a srácok, nem lehet nem nevetni végig a szövegeken.
Comments
Post a Comment