A sci-fi gettót magyarázzák tudományosan amerikai kutatók
Érdekes kísérletet végeztek amerikai kutatók, ami azt mutatja, hogy a sci-fivel szemben bizony vannak előítéletek, és ez kihat arra, hogy az ilyen fenntartásokkal rendelkező olvasók egyáltalán mennyire figyelnek oda egy fantasztikus műre olvasás közben - írja a Guardian. A kutatók egy lényegében azonos, ezer szavas szövegrészletet olvastattak el emberekkel: a jelenet ugyanaz volt, a világot építő szavakat azonban lecserélték, úgy, hogy az egyik egyértelműen sci-fi, a másik pedig sima irodalmi mű legyen. A helyzet viszont ugyanaz volt, egy szereplő belép egy étkezőbe, miután nyilvánosságra került, hogy milyen negatív véleménnyel van az adott közösségről. Csak a sci-fi verzióban nem egy ajtón, hanem egy légzsilipen lép be és ott nem a kisváros lakói, hanem idegenek és robotok is várják.
A szöveg elolvasása után az alanyoknak pár kérdésre kellett válaszolniuk, ami lényegében azt mérte, hogy milyen "jól", vagyis mennyire odafigyelve olvastak. Mennyire érezték könnyűnek, hogy megértsék a karakterek helyzetét, ilyesmi. Elvileg nagy különbségnek nem kellett volna lennie, hiszen az ezt leíró részek nem különböztek a két szövegben, a kutatók mégis éles eltérésre bukkantak. Az, hogy a világot építő szavakkal sci-fivé varázsolták a szöveget, egyértelműen meghatározta, hogy az alanyok hogy ülnek neki az olvasásának: jelesül azt, hogy kisebb irodalmi értéket tulajdonítottak neki már olvasás közben - miközben a jelenet a karakterek és az érzelmi töltet szempontjából ugyanaz volt. Chris Gavaler és Dan Johnson kutatók úgy látták, hogy a sci-fi szetting rögtön egy kevésbé megerőltető, kevésbé odafigyelő olvasási módba kapcsolták az olvasót, aki a zsáner felismerése után nem várt sokat a szövegtől, ezért kevésbé is figyelt oda rá.
"Ez nem feltétlenül igaz minden olvasóra, de azok, akik elfogultak az SF-fel szemben, akik egy alacsonyabb rendű műfajnak vélik, azok egyből azt feltételezik, hogy a történetbe nem éri meg sok energiát fektetni, nincs szükség hozzá alapos olvasásra, ezért aztán kevésbé figyelmesen is olvasnak. Ezért aztán alacsonyabb pontokat érnek el az utólagos teszten, mivel sok mindent észre sem vesznek. Érdekes módon ők ezt még csak észre sem veszik, hiszen válaszaikban azt is beismerik, hogy nem kellett megerőltetniük magukat, hogy megértsék a szöveget. Ez egy önmegerősítő elfogultság, és most már objektíven is be tudjuk bizonyítani hogy a hiba nem a történetben, hanem az olvasóban van" - mondta Gavaler.
Gavalerék azért kezdtek bele a kísérletbe, mert egy 2013-as tanulmány korábban azt állapította meg, hogy a "szépirodalmi olvasók" empatikusabbak, mint a zsánerolvasók, de a kutatók szerint az a kísérlet teljesen rossz alapról indult. Ők most szerinte eljutottak a probléma gyökeréig. "Összefoglalva: az SF-fel szemben elfogult látja azt a szót, hogy légzsilip, és bejönnek a negatív előítéletei - ó, ez az a fajta sztori! - és hirtelen máris kevésbé figyelnek oda a szövegre. Szóval nem, az SF nem tesz téged butává. Inkább arról van szó, hogyha elég buta vagy, hogy elfogult legyél az SF-fel szemben, akkor bután fogod olvasni az SF-et" -teszi hozzá Gavaler.
A szöveg elolvasása után az alanyoknak pár kérdésre kellett válaszolniuk, ami lényegében azt mérte, hogy milyen "jól", vagyis mennyire odafigyelve olvastak. Mennyire érezték könnyűnek, hogy megértsék a karakterek helyzetét, ilyesmi. Elvileg nagy különbségnek nem kellett volna lennie, hiszen az ezt leíró részek nem különböztek a két szövegben, a kutatók mégis éles eltérésre bukkantak. Az, hogy a világot építő szavakkal sci-fivé varázsolták a szöveget, egyértelműen meghatározta, hogy az alanyok hogy ülnek neki az olvasásának: jelesül azt, hogy kisebb irodalmi értéket tulajdonítottak neki már olvasás közben - miközben a jelenet a karakterek és az érzelmi töltet szempontjából ugyanaz volt. Chris Gavaler és Dan Johnson kutatók úgy látták, hogy a sci-fi szetting rögtön egy kevésbé megerőltető, kevésbé odafigyelő olvasási módba kapcsolták az olvasót, aki a zsáner felismerése után nem várt sokat a szövegtől, ezért kevésbé is figyelt oda rá.
"Ez nem feltétlenül igaz minden olvasóra, de azok, akik elfogultak az SF-fel szemben, akik egy alacsonyabb rendű műfajnak vélik, azok egyből azt feltételezik, hogy a történetbe nem éri meg sok energiát fektetni, nincs szükség hozzá alapos olvasásra, ezért aztán kevésbé figyelmesen is olvasnak. Ezért aztán alacsonyabb pontokat érnek el az utólagos teszten, mivel sok mindent észre sem vesznek. Érdekes módon ők ezt még csak észre sem veszik, hiszen válaszaikban azt is beismerik, hogy nem kellett megerőltetniük magukat, hogy megértsék a szöveget. Ez egy önmegerősítő elfogultság, és most már objektíven is be tudjuk bizonyítani hogy a hiba nem a történetben, hanem az olvasóban van" - mondta Gavaler.
Gavalerék azért kezdtek bele a kísérletbe, mert egy 2013-as tanulmány korábban azt állapította meg, hogy a "szépirodalmi olvasók" empatikusabbak, mint a zsánerolvasók, de a kutatók szerint az a kísérlet teljesen rossz alapról indult. Ők most szerinte eljutottak a probléma gyökeréig. "Összefoglalva: az SF-fel szemben elfogult látja azt a szót, hogy légzsilip, és bejönnek a negatív előítéletei - ó, ez az a fajta sztori! - és hirtelen máris kevésbé figyelnek oda a szövegre. Szóval nem, az SF nem tesz téged butává. Inkább arról van szó, hogyha elég buta vagy, hogy elfogult legyél az SF-fel szemben, akkor bután fogod olvasni az SF-et" -teszi hozzá Gavaler.
Comments
Post a Comment