Egy seregnyi fantasztikus olvasó – A Nagy Fantasztikus Felmérés 2017 eredményei
Mekkora a fantasztikus irodalom hazai olvasótábora? Hány könyvet olvasunk, melyik műfajok a legnépszerűbbek, és mekkora az átfedés az egyes műfajok olvasótáborai között? Mit olvasnak inkább a nők, és mit inkább a férfiak? Van-e generációs szakadék a fantasztikus olvasótáboron belül bármilyen értelemben? Mennyire elterjedt az e-olvasás, olvasunk-e angolul, és mennyien torrentezünk? Megannyi kérdés, amelyek jelentős részére immár van valamiféle válaszunk: 1476-an töltöttétek ki a Nagy Fantasztikus Felmérés 2017 kérdőívet. Wow!
A következőkben egy gyorselemzést teszek közzé, amelyben az általános eredmények mellett csak néhány érdekesebb jelenségben próbáltam elmélyedni. Előre is közlöm: egyáltalán nem értek ehhez, szóval teljes mértékben lelkes amatőrként ugrottam neki, nem is számítva rá, hogy ilyen sokan fogtok válaszolni. Ezért elképzelhető, hogy amikor az adatokból következtetéseket próbálok levonni, teljes tévedésben vagyok. Igyekeztem ezért olyan következtetésekhez tartani magam, amelyek szerintem jól megállják a helyüket - akad persze egy-két olyan dolog, amit egy adatfelvételből nehéz megállapítani, így egy vagy két év múlva érdekes lenne újra elvégezni a felmérést.
Szintén fontos megjegyezni pár dolgot a teljes mintával kapcsolatban, amire Kígyós Tamás hívta fel a figyelmem. Ezekből az adatokból a társadalomra nem, hanem főleg annak az interneteléréssel rendelkező részére vonhatunk le következtetéseket (ez a KSH szerint a háztartások 78 százaléka volt 2016-ban); ezt tükrözheti talán a válaszadók földrajzi megoszlása is, hiszen a városban gazdasági okokból többen rendelkezhetnek interneteléréssel. Ahogy arra én is felhívom a figyelmet, a nemi arányok is eltérnek a teljes népesség nemi arányaitól; illetve rendkívül felülreprezentáltak a mintában a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Ez lehet azért, mert alapvetőn a fantasztikus irodalom olvasói között felülreprezentáltak, de lehet számos egyéb okból is, ami a mintavétel mikéntjéhez köthető. A lényeg az, hogy még a sok válaszolóval együtt sem jelenthetjük ki, hogy a felmérés reprezentatív lenne a magyar társadalomra, azt pedig talán még nehezebb lenne megmondani, hogy a fantasztikus irodalom olvasótáborára nézve mennyire reprezentatív.
(Frissítés: a műfajos táblázatban valami összegubancolódott, javítottam, a mostani adatok az érvényesek a 31-60 közötti korosztályban!)
Demográfia
A válaszadók 53,4 százaléka volt férfi, 45,6 százaléka volt nő, 1 százalékuk pedig a nem bináris opciót választotta, ami azt jelenti, hogy nem a kétosztatú skála szerint határozzák meg magukat. A nemi arány tehát egészen kiegyenlítettnek tűnik. Mondjuk érdemes talán azt is számításba venni, hogy a teljes társadalomban alapvetően több a nő (a teljes népesség 52,3 százaléka), és a KSH adatai szerint a nők többet (és többen) is olvasnak, mint a férfiak. Ez alapján talán azt várná az ember, hogy több lesz a női olvasó; de a fantasztikum alapvetően maszkulin területként tételeződött sokáig, így az adat nem tér el attól, amit vártam.
A legtöbben a harmincas korosztályból válaszoltak kérdéseimre, ők az összes válaszoló több mint harmadát adták (33,9%). Alapvetően valószínűleg a huszonévesek is hasonló, illetve nagyobb csoportot képviseltek volna, de itt különszedtem a korosztályokat: a 25-30 közöttiek a válaszolók negyedét (25,5%), a 19-24 év közöttiek pedig a 12,7 százalékát adták. A negyvenesek 18,6, az ötvenesek 3,2, a hatvanasok 1 százalékát adták a válaszadóknak; de akadt pár képviselője a hetven éven felülieknek és a tizenkét éven aluliaknak is. A 13-18 közöttiek a válaszadók 4,9 százalékát tették ki.
A nemi arány a korfára vetítve máris érdekes képet rajzol ki: harminc éves korig ugyanis többségben vannak a nők: a korosztályokat összevonva nagyjából a válaszadók 62 százalékát teszik ki. Ezen belül a 13-18 évesek között 65, a 19-24 évesek között 62,5, a 25-30 évesek között 59,6 százalék az arányuk. Harminc év fölött viszont a férfiak lesznek többségben: a nők a harmincasok 35,6, a negyvenesek 29,1, az ötvenesek 34 százalékát adják. A hatvanasok és a hetven év felettiek statisztikailag apró korosztályában nagyjából egyenlő az arány - gondolom itt már közrejátszik az is, hogy a nők várható életkora magasabb. (A magukat nem binárisnak tekintő válaszadók zömében a huszas-harmincas korosztályban találhatóak, de akad képviselőjük a negyvenesek és az ötvenesek között is.)
A fantasztikus olvasókat tekintve is földrajzilag vízfejű az ország: a kérdésekre válaszolók 44 százaléka budapesti. 18 százalék megyeszékhelyt, 20,7 százalék várost, 10 százalék községet jelölt meg lakóhelyeként; ezen felül 2,6 százalék környező országban élő magyarként, 4,8 százalék pedig távolabbi országban élő magyarként azonosította magát. Iskolai végzettséget tekintve a válszolók 45,3 százalék egyetemen, 19,2 százaléka főiskolán, 28,7 százaléka érettségit adó, 3,7 százaléka érettségit nem adó középfokú intézményben, 3,1 százaléka pedig általános iskolában folytatott utolsó alkalommal tanulmányokat. (Utóbbi három csoport tagjai között vannak olyanok, akik korukból adódóan valószínűleg jelenleg is folytatják tanulmányaikat.) Ugyanez a KSH 2016-os adatai alapján a 15-74 közötti korcsoportban: egyetem 7%; főiskola 12%; középfokú érettségivel 33%; anélkül 24%; nyolc általános 22%; az alatt 2%.
A demográfiára vonatkozó kérdéssor utolsó darabjával azt szerettem volna kideríteni, hogy mennyire “belterjes” a fantasztikus olvasók köre. A válaszadók 78 százaléka “egyszerű olvasónak" vallotta magát, a fennmaradó 22 százalékon osztoznak a kötettel még nem (10%), vagy már rendelkező írók (4%), a közeggel közvetítőként/kutatóként foglalkozók (7%) és a kiadónál dolgozó munkatársak (1%). A "nem egyszerű olvasók" között nyilván voltak, akik több opciót is be tudtak volna jelölni - a lényeg inkább az volt, hogy megtudjuk: hányan vannak azok, aki nem foglalkoznak professzionálisan a fantasztikus közeggel.
Talán azt érdemes kiemelni, hogy míg a kötettel még nem rendelkező írók között a nők vannak többségben (66%-34%), addig a már kötettel rendelkező írók között a férfiak (34%-66%). A közeggel bloggerként/kutatóként/stb. foglalkozók között is a férfiak vannak közel kétharmados többségben, míg a fantasztikus kiadóknál dolgozók nemi aránya kiegyenlített, és kicsit a nők javára billen (55%-45%)
Média és tájékozódás
A válaszadók 37 százaléka vallott úgy, hogy kifejezetten követi a fantasztikummal kapcsolatos híreket. 4,5 százalék egyáltalán nem olvas ezzel kapcsolatos híreket, míg a többség, 58,5 százalék leginkább akkor, ha elé kerül valami ilyen tartalom. A válaszadók közel egésze (97%) magyarul követi őket, ha követi; ezen kívül 61,5 százalék angolul is olvas híreket. Ezen kívül még említhető a németül (3,9%) is olvasók tábora - a többi nyelv egy százalék alatt végzett. A kiadók kommunikációját a válaszadók fele Facebookon, harmada Molyon, negyede a kiadók saját felületein (blog/fórum) követi, nyilván a csoportok között vannak átfedések is. A kiadók kommunikációját a válaszadók 36,3 százaléka nem követi kifejezetten figyelemmel.
A fantasztikummal foglalkozó magyar híroldalak közül a válaszadók között legolvasottabb az SFmag (39,4% követi rendszeresen), őket követi a Geekz (26,8%), a Galaktika.hu (26,6%), az ekultura.hu (24,9%), az SFportal (19,6%) és a Spekulatív Zóna (16,6%). A válaszolók közel harmada (31,5%) azonban úgy nyilatkozott, hogy egyik hazai fantasztikus hírportált/blogot sem követi. A külföldi híroldalakat a válaszadók 73 százaléka egyáltalán nem követi, aki mégis figyeli őket, az a Tor.com-ra, az io9-ra, és a The Verge-re figyel.
A print magazinok tekintetében nem kifejezetten aktív a közeg: 79,5 százalék egyik magyar magazinból sem vásárol. A Galaktikát a válaszadók 15 százaléka vásárolja, őket a The Black Aether (4,3%), az Azilum (3,7%), az eddig egy számot megélt Fantorzio (2,4%) és az Új Galaxis (2,3%) követi.
Olvasási szokások
Ezen a grafikonon látszik, hogy elég vegyes képet mutat az egy évben olvasott könyvek száma. Az is bizonyitást nyer azonban, hogy a nők alapvetően több könyvet olvasnak, bár a következő grafikonból az is kiderül, hogy a férfiak egy hajszálnyival jobban elkötelezettek a fantasztikus műfajok felé:
A válaszadók 47 százaléka csak magyarul olvas fantasztikus könyveket, 31 százaléka pedig többnyire magyarul olvas. 10 százalék vallott úgy, hogy ugyanannyi könyvet olvas magyarul, mint idegen nyelven; egy másik 10 százalék azt nyilatkozta, hogy többet olvas idegen nyelven, mint magyarul; 2 százalék pedig egyenesen csak idegen nyelven olvas fantasztikumot. Külön nem kérdeztünk rá itt, hogy mely idegen nyelvekről van szó, de amint kiderült, az olvasótábor túlnyomó többsége a magyaron kívül angolul tud, a többi nyelvnek maximum 1-2 százalékos tábora van.
A print vagy elektronikus kérdésben számomra meglepő eredmény született: csupán a válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy csak és kizárólag nyomtatott könyvet olvas. A legnagyobb tábort (31%) a többségében nyomtatott könyvet olvasók alkotják - ami azért nem feltételezi még talán egy e-olvasó használatát -; 24 százalék azonban egyenlő mértékben olvas elektronikusan és printben; 17 százalék többségében elektronikuson olvas, 3 százalék pedig kizárólag elektronikusan olvas. (Jegyzet magamnak: talán legközelebb érdemes lenne arra is rákérdezni, hogy kinek van e-olvasója?)
A válaszadók 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy több fantasztikus zsánert egyaránt kedvel, 31 százalék egy műfajt különösen kedvel, de más zsánerben is olvas, és csupán a válaszadók 5 százaléka olyan szakbarbár, hogy csak egy zsánert olvas a fantasztikus zsánercsaládon belül. A többség (65%) számára az mindegy, hogy egy könyv sorozat része-e; 21 százalék kedveli inkább az önálló köteteket, 14 százalék pedig inkább a folytatásos történetekre bukik.
A kedvelt zsánerekről is készítettem inkább egy grafikont: ezen először az összes válaszolót, illetve ezen belül a nőket és a férfiakat láthatjátok; majd a demográfiai szakaszban emlíett, korfára vetített nemi eltolódás miatt a 0-30, illetve a 31-60-as korosztály bontásában a kedvelt műfajokat. (A hatvanon felüli korosztályt külön grafikonra vinni kicsit csalóka volna, hiszen mindössze tizenhét válaszolóról beszélünk, nem összevethető szerintem a két másik csoporttal.)
Ebből talán azt szűrhető le így laikus szemmel, hogy a férfiak inkább kedvelik a sci-fit, a nők inkább a fantasyt; a young adult és a paranormális romantika inkább a nők között népszerű, a horror pedig inkább a férfiak között. Az alternatív történelem férfiak és nők között is egyaránt népszerű, bár nem sok képviselője van a hazai könyvkiadásban. A fiatalok inkább fantasysek, a harminc fölöttiek inkább sci-fisek. A horror mindkét korosztályban nagyjából a közönség harmadát érdekli.
A fantasztikumon túl a válaszadók leginkább külföldi szépirodalmat (60%), krimit (54%), tudományos ismeretterjesztő műveket (51%) és hazai szépirodalmat (49%) olvasnak, de jelentős tábora van a történelmi ismeretterjesztő (38%), illetve történelmi fikciós (33%) műveknek is. A válaszadók 17 százaléka olvas rendszeresen képregényt, míg 40 százalék csak alkalmanként, 43 százaléka pedig egyáltalán nem. A kérdőívet kitöltők 23 százaléka kifejezetten kedveli a kisprózát; 62 százaléka kedveli, de nem olvas túl sokat; 15 százalék pedig nem kedveli a rövidebb prózát.
Kiadók és könyvvásárlás
Egy könyv iránt a figyelmünket leginkább a szerző személye (75%) illetve egy barátunk, ismerősünk ajánlása tudja felkelteni (64%); a borító, a cím és a fülszöveg nagyjából egyenlő arányban lehet figyelemfelkeltő (55% mind a három). A könyvről írt blogos illetve molyos kritikák a válaszadók 40, illetve 35 százalékát tudják meggyőzni egy könyv kapcsán. A blurbök (23%) és a kiadók (26%) viszonylag kevéssé számítanak, ha a figyelemfelhívásról van szó.
Vásárláskor legtöbben a könyv árát mérlegeljük (73%), illetve azt, hogy az adott kötet sorozat része-e (50%). A könyvről írt blogos (33%) és molyos (30%) kritikák is játszhatnak némi szerepet, illetve a borító minősége (29%) és a könyvet gondozó kiadó (28%). A könyv, illetve a szerző által nyert díjak azonban sem a könyv kiválasztásakor, sem a vásárlás mérlegelésekor nem igazán figyelembe vett szempont.
A válaszadók 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem igazán foglalkozik azzal, hogy melyik kiadó ad ki egy adott könyvet. Ezen túllépve sorrendben a főleg zsánerkönyvekkel foglalkozó kiadók közül az Agave Könyvek (54%), a Gabo SFF (35%), a Delta Vision (34%) a Szukits (30%) a Fumax (29%), Könyvmolyképző (24%) és a Metropolis Media/Galaktika (18%) könyveiből vásárolnak rendszeresen a válaszadók; míg a szélesebb portfólióval rendelkező kiadók közül a Libri (30%), az Alexandra (28%) és az Európa (27%) emelkedett ki. Többen külön válaszként írták az Ad Astrát, ami azért nem szerepelt az előre megadott válaszok között, mert jelenleg nem aktív.
Amikor arra kértem a válaszadókat, hogy három kedvenc kiadót jelöljenek meg, már 39 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem érdekli, melyik kiadó ad ki egy adott könyvet. A három legtöbb szavazatot kapó kiadó sorrendben az Agave Könyvek, a Fumax és a Delta Vision lett, de a harmadik helyért szoros volt a verseny, a Gabo SFF éppen csak lemaradt. Utánuk a Könyvmolyképző, az Európa, a Szukits és a Libri futott be.
A többnyire nagyobb könyvesboltban (58%), a kiadók webshopjában (43%), nagyobb könyvesboltok webshopjában (39%), antikváriumban (37%) szerezzük be az olvasnivalót, ekönyves webshopban 25, kisebb könyvesboltban 20 százalék vásárol. (Előbbibe tartozna az elképzelés szerint az Amazon is, amit sokan külön, a "más" fül alatt említettek - talán ez a szám így nagyobb lett volna.) Könyves rendezvényen (Könyvhét, Könyvfesztivál, stb.) 19 százalék vásárol, Molyon tíz százalék vásárol és cserél. Torrenten illetve egyéb illegális fájlcserélő program segítségével, illegális fájlcserélő oldalon a válaszadók 35 százaléka szerez be könyveket. Könyvtárba pedig a válaszadók 26 százaléka jár.
A következőkben egy gyorselemzést teszek közzé, amelyben az általános eredmények mellett csak néhány érdekesebb jelenségben próbáltam elmélyedni. Előre is közlöm: egyáltalán nem értek ehhez, szóval teljes mértékben lelkes amatőrként ugrottam neki, nem is számítva rá, hogy ilyen sokan fogtok válaszolni. Ezért elképzelhető, hogy amikor az adatokból következtetéseket próbálok levonni, teljes tévedésben vagyok. Igyekeztem ezért olyan következtetésekhez tartani magam, amelyek szerintem jól megállják a helyüket - akad persze egy-két olyan dolog, amit egy adatfelvételből nehéz megállapítani, így egy vagy két év múlva érdekes lenne újra elvégezni a felmérést.
Szintén fontos megjegyezni pár dolgot a teljes mintával kapcsolatban, amire Kígyós Tamás hívta fel a figyelmem. Ezekből az adatokból a társadalomra nem, hanem főleg annak az interneteléréssel rendelkező részére vonhatunk le következtetéseket (ez a KSH szerint a háztartások 78 százaléka volt 2016-ban); ezt tükrözheti talán a válaszadók földrajzi megoszlása is, hiszen a városban gazdasági okokból többen rendelkezhetnek interneteléréssel. Ahogy arra én is felhívom a figyelmet, a nemi arányok is eltérnek a teljes népesség nemi arányaitól; illetve rendkívül felülreprezentáltak a mintában a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Ez lehet azért, mert alapvetőn a fantasztikus irodalom olvasói között felülreprezentáltak, de lehet számos egyéb okból is, ami a mintavétel mikéntjéhez köthető. A lényeg az, hogy még a sok válaszolóval együtt sem jelenthetjük ki, hogy a felmérés reprezentatív lenne a magyar társadalomra, azt pedig talán még nehezebb lenne megmondani, hogy a fantasztikus irodalom olvasótáborára nézve mennyire reprezentatív.
(Frissítés: a műfajos táblázatban valami összegubancolódott, javítottam, a mostani adatok az érvényesek a 31-60 közötti korosztályban!)
*
Demográfia
A válaszadók 53,4 százaléka volt férfi, 45,6 százaléka volt nő, 1 százalékuk pedig a nem bináris opciót választotta, ami azt jelenti, hogy nem a kétosztatú skála szerint határozzák meg magukat. A nemi arány tehát egészen kiegyenlítettnek tűnik. Mondjuk érdemes talán azt is számításba venni, hogy a teljes társadalomban alapvetően több a nő (a teljes népesség 52,3 százaléka), és a KSH adatai szerint a nők többet (és többen) is olvasnak, mint a férfiak. Ez alapján talán azt várná az ember, hogy több lesz a női olvasó; de a fantasztikum alapvetően maszkulin területként tételeződött sokáig, így az adat nem tér el attól, amit vártam.
A legtöbben a harmincas korosztályból válaszoltak kérdéseimre, ők az összes válaszoló több mint harmadát adták (33,9%). Alapvetően valószínűleg a huszonévesek is hasonló, illetve nagyobb csoportot képviseltek volna, de itt különszedtem a korosztályokat: a 25-30 közöttiek a válaszolók negyedét (25,5%), a 19-24 év közöttiek pedig a 12,7 százalékát adták. A negyvenesek 18,6, az ötvenesek 3,2, a hatvanasok 1 százalékát adták a válaszadóknak; de akadt pár képviselője a hetven éven felülieknek és a tizenkét éven aluliaknak is. A 13-18 közöttiek a válaszadók 4,9 százalékát tették ki.
A nemi arány a korfára vetítve máris érdekes képet rajzol ki: harminc éves korig ugyanis többségben vannak a nők: a korosztályokat összevonva nagyjából a válaszadók 62 százalékát teszik ki. Ezen belül a 13-18 évesek között 65, a 19-24 évesek között 62,5, a 25-30 évesek között 59,6 százalék az arányuk. Harminc év fölött viszont a férfiak lesznek többségben: a nők a harmincasok 35,6, a negyvenesek 29,1, az ötvenesek 34 százalékát adják. A hatvanasok és a hetven év felettiek statisztikailag apró korosztályában nagyjából egyenlő az arány - gondolom itt már közrejátszik az is, hogy a nők várható életkora magasabb. (A magukat nem binárisnak tekintő válaszadók zömében a huszas-harmincas korosztályban találhatóak, de akad képviselőjük a negyvenesek és az ötvenesek között is.)
A fantasztikus olvasókat tekintve is földrajzilag vízfejű az ország: a kérdésekre válaszolók 44 százaléka budapesti. 18 százalék megyeszékhelyt, 20,7 százalék várost, 10 százalék községet jelölt meg lakóhelyeként; ezen felül 2,6 százalék környező országban élő magyarként, 4,8 százalék pedig távolabbi országban élő magyarként azonosította magát. Iskolai végzettséget tekintve a válszolók 45,3 százalék egyetemen, 19,2 százaléka főiskolán, 28,7 százaléka érettségit adó, 3,7 százaléka érettségit nem adó középfokú intézményben, 3,1 százaléka pedig általános iskolában folytatott utolsó alkalommal tanulmányokat. (Utóbbi három csoport tagjai között vannak olyanok, akik korukból adódóan valószínűleg jelenleg is folytatják tanulmányaikat.) Ugyanez a KSH 2016-os adatai alapján a 15-74 közötti korcsoportban: egyetem 7%; főiskola 12%; középfokú érettségivel 33%; anélkül 24%; nyolc általános 22%; az alatt 2%.
A demográfiára vonatkozó kérdéssor utolsó darabjával azt szerettem volna kideríteni, hogy mennyire “belterjes” a fantasztikus olvasók köre. A válaszadók 78 százaléka “egyszerű olvasónak" vallotta magát, a fennmaradó 22 százalékon osztoznak a kötettel még nem (10%), vagy már rendelkező írók (4%), a közeggel közvetítőként/kutatóként foglalkozók (7%) és a kiadónál dolgozó munkatársak (1%). A "nem egyszerű olvasók" között nyilván voltak, akik több opciót is be tudtak volna jelölni - a lényeg inkább az volt, hogy megtudjuk: hányan vannak azok, aki nem foglalkoznak professzionálisan a fantasztikus közeggel.
Talán azt érdemes kiemelni, hogy míg a kötettel még nem rendelkező írók között a nők vannak többségben (66%-34%), addig a már kötettel rendelkező írók között a férfiak (34%-66%). A közeggel bloggerként/kutatóként/stb. foglalkozók között is a férfiak vannak közel kétharmados többségben, míg a fantasztikus kiadóknál dolgozók nemi aránya kiegyenlített, és kicsit a nők javára billen (55%-45%)
Média és tájékozódás
A válaszadók 37 százaléka vallott úgy, hogy kifejezetten követi a fantasztikummal kapcsolatos híreket. 4,5 százalék egyáltalán nem olvas ezzel kapcsolatos híreket, míg a többség, 58,5 százalék leginkább akkor, ha elé kerül valami ilyen tartalom. A válaszadók közel egésze (97%) magyarul követi őket, ha követi; ezen kívül 61,5 százalék angolul is olvas híreket. Ezen kívül még említhető a németül (3,9%) is olvasók tábora - a többi nyelv egy százalék alatt végzett. A kiadók kommunikációját a válaszadók fele Facebookon, harmada Molyon, negyede a kiadók saját felületein (blog/fórum) követi, nyilván a csoportok között vannak átfedések is. A kiadók kommunikációját a válaszadók 36,3 százaléka nem követi kifejezetten figyelemmel.
A fantasztikummal foglalkozó magyar híroldalak közül a válaszadók között legolvasottabb az SFmag (39,4% követi rendszeresen), őket követi a Geekz (26,8%), a Galaktika.hu (26,6%), az ekultura.hu (24,9%), az SFportal (19,6%) és a Spekulatív Zóna (16,6%). A válaszolók közel harmada (31,5%) azonban úgy nyilatkozott, hogy egyik hazai fantasztikus hírportált/blogot sem követi. A külföldi híroldalakat a válaszadók 73 százaléka egyáltalán nem követi, aki mégis figyeli őket, az a Tor.com-ra, az io9-ra, és a The Verge-re figyel.
A print magazinok tekintetében nem kifejezetten aktív a közeg: 79,5 százalék egyik magyar magazinból sem vásárol. A Galaktikát a válaszadók 15 százaléka vásárolja, őket a The Black Aether (4,3%), az Azilum (3,7%), az eddig egy számot megélt Fantorzio (2,4%) és az Új Galaxis (2,3%) követi.
Olvasási szokások
Ezen a grafikonon látszik, hogy elég vegyes képet mutat az egy évben olvasott könyvek száma. Az is bizonyitást nyer azonban, hogy a nők alapvetően több könyvet olvasnak, bár a következő grafikonból az is kiderül, hogy a férfiak egy hajszálnyival jobban elkötelezettek a fantasztikus műfajok felé:
A válaszadók 47 százaléka csak magyarul olvas fantasztikus könyveket, 31 százaléka pedig többnyire magyarul olvas. 10 százalék vallott úgy, hogy ugyanannyi könyvet olvas magyarul, mint idegen nyelven; egy másik 10 százalék azt nyilatkozta, hogy többet olvas idegen nyelven, mint magyarul; 2 százalék pedig egyenesen csak idegen nyelven olvas fantasztikumot. Külön nem kérdeztünk rá itt, hogy mely idegen nyelvekről van szó, de amint kiderült, az olvasótábor túlnyomó többsége a magyaron kívül angolul tud, a többi nyelvnek maximum 1-2 százalékos tábora van.
A print vagy elektronikus kérdésben számomra meglepő eredmény született: csupán a válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy csak és kizárólag nyomtatott könyvet olvas. A legnagyobb tábort (31%) a többségében nyomtatott könyvet olvasók alkotják - ami azért nem feltételezi még talán egy e-olvasó használatát -; 24 százalék azonban egyenlő mértékben olvas elektronikusan és printben; 17 százalék többségében elektronikuson olvas, 3 százalék pedig kizárólag elektronikusan olvas. (Jegyzet magamnak: talán legközelebb érdemes lenne arra is rákérdezni, hogy kinek van e-olvasója?)
A válaszadók 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy több fantasztikus zsánert egyaránt kedvel, 31 százalék egy műfajt különösen kedvel, de más zsánerben is olvas, és csupán a válaszadók 5 százaléka olyan szakbarbár, hogy csak egy zsánert olvas a fantasztikus zsánercsaládon belül. A többség (65%) számára az mindegy, hogy egy könyv sorozat része-e; 21 százalék kedveli inkább az önálló köteteket, 14 százalék pedig inkább a folytatásos történetekre bukik.
A kedvelt zsánerekről is készítettem inkább egy grafikont: ezen először az összes válaszolót, illetve ezen belül a nőket és a férfiakat láthatjátok; majd a demográfiai szakaszban emlíett, korfára vetített nemi eltolódás miatt a 0-30, illetve a 31-60-as korosztály bontásában a kedvelt műfajokat. (A hatvanon felüli korosztályt külön grafikonra vinni kicsit csalóka volna, hiszen mindössze tizenhét válaszolóról beszélünk, nem összevethető szerintem a két másik csoporttal.)
Ebből talán azt szűrhető le így laikus szemmel, hogy a férfiak inkább kedvelik a sci-fit, a nők inkább a fantasyt; a young adult és a paranormális romantika inkább a nők között népszerű, a horror pedig inkább a férfiak között. Az alternatív történelem férfiak és nők között is egyaránt népszerű, bár nem sok képviselője van a hazai könyvkiadásban. A fiatalok inkább fantasysek, a harminc fölöttiek inkább sci-fisek. A horror mindkét korosztályban nagyjából a közönség harmadát érdekli.
A fantasztikumon túl a válaszadók leginkább külföldi szépirodalmat (60%), krimit (54%), tudományos ismeretterjesztő műveket (51%) és hazai szépirodalmat (49%) olvasnak, de jelentős tábora van a történelmi ismeretterjesztő (38%), illetve történelmi fikciós (33%) műveknek is. A válaszadók 17 százaléka olvas rendszeresen képregényt, míg 40 százalék csak alkalmanként, 43 százaléka pedig egyáltalán nem. A kérdőívet kitöltők 23 százaléka kifejezetten kedveli a kisprózát; 62 százaléka kedveli, de nem olvas túl sokat; 15 százalék pedig nem kedveli a rövidebb prózát.
Kiadók és könyvvásárlás
Egy könyv iránt a figyelmünket leginkább a szerző személye (75%) illetve egy barátunk, ismerősünk ajánlása tudja felkelteni (64%); a borító, a cím és a fülszöveg nagyjából egyenlő arányban lehet figyelemfelkeltő (55% mind a három). A könyvről írt blogos illetve molyos kritikák a válaszadók 40, illetve 35 százalékát tudják meggyőzni egy könyv kapcsán. A blurbök (23%) és a kiadók (26%) viszonylag kevéssé számítanak, ha a figyelemfelhívásról van szó.
Vásárláskor legtöbben a könyv árát mérlegeljük (73%), illetve azt, hogy az adott kötet sorozat része-e (50%). A könyvről írt blogos (33%) és molyos (30%) kritikák is játszhatnak némi szerepet, illetve a borító minősége (29%) és a könyvet gondozó kiadó (28%). A könyv, illetve a szerző által nyert díjak azonban sem a könyv kiválasztásakor, sem a vásárlás mérlegelésekor nem igazán figyelembe vett szempont.
A válaszadók 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem igazán foglalkozik azzal, hogy melyik kiadó ad ki egy adott könyvet. Ezen túllépve sorrendben a főleg zsánerkönyvekkel foglalkozó kiadók közül az Agave Könyvek (54%), a Gabo SFF (35%), a Delta Vision (34%) a Szukits (30%) a Fumax (29%), Könyvmolyképző (24%) és a Metropolis Media/Galaktika (18%) könyveiből vásárolnak rendszeresen a válaszadók; míg a szélesebb portfólióval rendelkező kiadók közül a Libri (30%), az Alexandra (28%) és az Európa (27%) emelkedett ki. Többen külön válaszként írták az Ad Astrát, ami azért nem szerepelt az előre megadott válaszok között, mert jelenleg nem aktív.
Amikor arra kértem a válaszadókat, hogy három kedvenc kiadót jelöljenek meg, már 39 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem érdekli, melyik kiadó ad ki egy adott könyvet. A három legtöbb szavazatot kapó kiadó sorrendben az Agave Könyvek, a Fumax és a Delta Vision lett, de a harmadik helyért szoros volt a verseny, a Gabo SFF éppen csak lemaradt. Utánuk a Könyvmolyképző, az Európa, a Szukits és a Libri futott be.
A többnyire nagyobb könyvesboltban (58%), a kiadók webshopjában (43%), nagyobb könyvesboltok webshopjában (39%), antikváriumban (37%) szerezzük be az olvasnivalót, ekönyves webshopban 25, kisebb könyvesboltban 20 százalék vásárol. (Előbbibe tartozna az elképzelés szerint az Amazon is, amit sokan külön, a "más" fül alatt említettek - talán ez a szám így nagyobb lett volna.) Könyves rendezvényen (Könyvhét, Könyvfesztivál, stb.) 19 százalék vásárol, Molyon tíz százalék vásárol és cserél. Torrenten illetve egyéb illegális fájlcserélő program segítségével, illegális fájlcserélő oldalon a válaszadók 35 százaléka szerez be könyveket. Könyvtárba pedig a válaszadók 26 százaléka jár.
*
Ez tehát az, amit első blikkre, a magam korlátozott tudásával és eszközeivel, viszonylag gyorsan ki tudta mazsolázni ebből a hatalmas adathalmazból, amit közös munkával összeraktunk. A következő hetekben tovább szórakozom majd az adatbázissal, így várhatóak még cikkek a témában, ha pedig valamelyik adat, vagy általam levont következtetés felkeltette az érdeklődésed, esetleg hibásnak látod, akkor írj nekem, vagy jelezd itt kommentben. Szintén kommentben várok még kérdéseket, amelyeknek utánanézhetek az adatbázisban. Köszönöm mindenkinek a válaszokat és a megosztást!
Azta, ez nem kis meló volt. Gratula mindenkinek, aki kitöltötte (meg persze Bencének is)!
ReplyDelete